Warning: Use of undefined constant ddsg_language - assumed 'ddsg_language' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /web/htdocs6/hatekonysaghu/home/www/blog/wp-content/plugins/sitemap-generator/sitemap-generator.php on line 44
Online adatbázis-kezelés egyszerűen

Online adatbázis-kezelés egyszerűen

2011 február 17

Egyre több esetben merül fel az igény a bárhonnan, bármikor elérhető, gyors adminisztrációs rendszerre. Az értékesítő út közben, vagy ügyfélnél is gyorsan el szeretné érni az adatbázist, vagy a munkatársak több telephelyről szeretnének dolgozni a közös adatbázisba. A vezetői döntésekhez késedelem nélkül, rendezett formában kell adatokhoz jutnunk.

Elterjedt megoldás a távoli asztallal történő bejelentkezés, ez azonban alaphelyzetben nem teszi lehetővé több felhasználó bejelentkezését egy gépre. Így két lehetőség van: minden távol dolgozó munkatárs egy-egy központban levő gépet is lefoglal, vagy komoly összeget kell kifizetnünk az ezt lehetővé tevő szerver licencéért.

Másik egyre jobban elterjedő megoldás a webalkalmazás, azaz weboldalak, amelyeken keresztül adminisztrációs feladatokat tudunk elvégezni.

Tekintsük át a kialakulását!

Eleinte prospektus jellegű weboldalak készültek, amit csak a webmesterek tudtak karbantartani és megalkotni a bonyolultságuk miatt.

Aztán megjelentek a webáruházak, és online katalógusok, amik már adatbázisokkal dolgoztak. Ezek már dinamikus weboldalak voltak, azaz a weboldal a felhasználó számára az adott pillanatban jön létre, az aktuális adatoktól és a felhasználótól függő tartalommal. Pl.: A webáruházban az 500 termékhez nem készítettünk 500 oldalt, hanem csak egyetlen sablont, ami a felhasználó által kiválasztott termék adataival töltődik fel.

Az internetes világban nagyon fontos, hogy a weboldal milyen gyorsan reagál a felhasználó kattintásaira. Elég csak egy olyan oldalra gondolni, ami nagyon lassan töltődik be. Bizony a látogatók jó része bezárja az oldalt. És ha az említett oldalon valamilyen terméket próbálnak eladni, akkor a néhány másodperces várakozás komoly veszteségeket okozhat.

A sebességet alapvetően két fő dolog határozza meg: a letöltési és feltöltési sebesség, valamint a weboldalon alkalmazott technológia.

Ne gondoljuk azt, hogy a sávszélesség mindenhol elég nagy most már, mert például a mobil internet lefedettsége bizonyos földrajzi területeken nagyságrendekkel lassabb.

A technológiára később térnénk ki.

A sebesség sokáig volt akadálya annak, hogy komolyabb “termelési” szerepet kapjanak a webalkalmazások. Gondoljunk csak arra, ha a bankban az ügyintéző egy hihetetlenül lassú programon próbálja rögzíteni a pénz kifizetést… amit az ügyfél végig kell hogy várjon, ezáltal a 3 perces pénz felvét 15 percesre nyúlik.

Vegyünk egy másik példát: A cégvezetés azt szeretné, hogy a területen lévő munkatársak minél kevesebb időt töltsenek az irodában és minél többet az ügyfelekkel. Ezért drága pénzen elkészít egy internetes ügyviteli rendszert, amin keresztül az ügyfelek adatai is elérhetővé válnak.

Ezt követően, a cég üzletkötője így akárhonnan elérheti az adatokat. Majd, például mobil internet kapcsolaton keresztül próbálja elérni a céges weboldalt, hogy az egyik ügyfelet felhívja. A főnök azt kérte, hogy a találkozó után, az adatokat azonnal rögzítse, hogy meglegyen az ügyfél történet. De kinek van kedve ezzel elszórakozni ha egy telefonszám kikereséséhez 10 percre van szükség, illetve néhány mondatot beírása eltart 15 percig… Ennek eredményeképpen a nagy erőfeszítés árán elkészített céges ügyviteli rendszert a kutya sem fogja használni végül. Nem azért mert rossz, hanem mert lassú, és ezért nagyon nehézkes az adat kinyerés és bevitel.

A példa kedvéért, az egyik hazai hírportál kezdőlapjával a böngésző 1,36 Mb adatot töltött le, aminek csak a töredéke a “hasznos tartalom”. A cikk, amit el akarok olvasni ebből kb. 0,06 Mb. A többi pedig a sallang: a képek, a formázás, a flash videók, stb. Persze mindez teszi a megjelenést olyanná amilyen. De az ilyen mértékű adat letöltés újra és újra meg fog történni, ha rákattintok egy másik linkre.

Míg ez megengedhető egy ilyen oldal esetében, addig egy céges weboldal esetén nem előnyös. Egy olyan oldal esetében, amivel pénzt keresünk, illetve amit a cégen belül ügyek és folyamatok adminisztrációjára, nyomkövetésére használunk dolgokat gondot okozhat.
Miért? Mivel erőforrás és sávszélesség igényes. És ha ezek nincsenek meg, akkor a weboldal lassúvá válik. És ha lassúvá válik senki sem használja majd szívesen.

Mit lehet ezzel kapcsolatban tenni?

2005 körül kitaláltak egy technológiát (ajax), ami lehetővé tette azt, hogy ne kelljen az egész oldalt újra és újra letölteni, hanem csak a hasznos tartalom töltődjön újra. Csak az adatok, a szöveg, cikkek, és nem a sok kép, flash és egyéb dekoráció, ami ugyan esztétikussá teszi az oldalt, de az elérést csak lassítja. Ami a fenti példa alapján az eredeti weboldal méretéhez viszonyítva töredéknyi lehet (!!!).

Ezt nevezhetjük annak ami: igazán nagy lépés az internet jobb használhatósága felé. És ez kétségtelenül változást hozott, és a legfőbb okot, ami miatt otthagyják a látogatók a weboldalakat, vagy ami miatt nem lehetett igazán jó és használható internet alapú céges rendszert készíteni – a lassúságot – kezeli.

Ez a technológia azt teszi lehetővé, hogy amikor a felhasználó kattint, és mondjuk egy másik terméket, vagy ügyfél adatait nézné meg, akkor a lehető legkisebb netes forgalom generálásával a rendelkezésre bocsássuk a keresett adatot. És ez szinte azonnali válaszként nyilvánul meg a látogató szemében.

Hová vezet(ett) ez?

A fent említett technológiát felhasználva nem csupán rövid válaszidejű weboldalakat készíthetünk, hanem ténylegesen olyan adminsztrációs programokat is, amelyek böngészőben gyorsan futnak és használhatóak. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy nem kell minden gépre telepíteni külön-külön. Bármelyik operációs rendszeren fut, akár az új iPad-en vagy iPhone-on is. Nem beszélve arról az előnyről, amit az jelent, hogy akárhonnan lehetőség van betekinteni a céges ügyek folyásába, ha rendelkezésre áll internet kapcsolat. És nem kell többé azon aggódni, hogy a területen dolgozó munkatársak nem használják az ügyviteli rendszert, mert az lassú.

Ezt az teszi lehetővé, hogy a böngésző, a weboldalra való megérkezéskor letölti a weboldalt, és ezt követően már csupán az adat utazik. Az adat, ami egyébként a weboldal tartalmának kevesebb mint 5%-a, sőt sok esetben ez csupán az 1% éri el.
Tehát akár 100-100x kevesebb adat letöltésére van szükség, ami miatt a program sokkal gyorsabb és a felhasználó rengeteg időt takarít meg.

Ki használ ilyen programot? Néhány nagyobb példa: OTP, Magyar Rendőrség, Magyar Villamos Művek mellett jó néhány kisebb cég is.

http://www.hatekonysag.hu/blog/wp-content/plugins/sociofluid/images/google_48.png http://www.hatekonysag.hu/blog/wp-content/plugins/sociofluid/images/facebook_48.png http://www.hatekonysag.hu/blog/wp-content/plugins/sociofluid/images/twitter_48.png
adatbázis, Üzletembereknek, Vezetőknek


  1. 2 hozzászólás

  2. Erős csúsztatás van azért a cikkben. 2005 előtt is tudtak a böngészők cachelni, akkor sem kellett az egészet letölteni újra optimális esetben.
    Egyébként elsősorban nem (csak) azon múlik egy ügyviteli rendszer sebessége és hazsnálhatósága hogy használ-e ajaxot vagy sem, de tény hogy sokan ezzel kötik össze a váltást.

    gabesas 2011 február, 25 - 09:35:21

  3. S van ilyen ingyenes online is? Amit bárki “halando” is elérhet?

    dave 2011 július, 21 - 18:01:39

Sorry, comments for this entry are closed at this time.